Egy videókártya-összehasonlításnál általában arra számítunk, hogy a drágább modell lesz a gyorsabb. Az NVIDIA GeForce RTX 5060 Ti 16 GB és az AMD Radeon RX 9060 XT 16 GB esetében ez több játékban is így történt. A Call of Duty: Black Ops 6 azonban alaposan felborította a várakozásokat: a Radeon 32 százalékkal gyorsabb volt a GeForce-nál, pedig eredetileg 80 dollárral olcsóbban került piacra.
A Hunt: Showdownban már az NVIDIA vezetett 45 százalékkal. Nem sugárkövetésről, mesterségesen generált képkockákról vagy valamilyen különleges grafikai trükkről beszélünk, hanem két különböző játék hagyományos, 1440p felbontáson mért teljesítményéről.
Ez az, ami miatt a két videókártyát érdemes alaposabban megnézni. A 16 GB videomemória mindkettőnél adott, a célközönség is hasonló, az eredmények viszont néha annyira eltérnek, hogy nehéz lenne minden játékosnak ugyanazt ajánlani.
Az RTX 5060 Ti 16 GB 429 dolláros amerikai ajánlott árral indult, az RX 9060 XT 16 GB pedig 349 dollárral. A különbség a Radeon árához viszonyítva közel 23 százalék volt. Azóta természetesen változtak az árak, a magyar boltokban pedig eleve más összegekkel találkozhatunk.
A cikkhez Steven Walton 2025 júniusában közzétett tesztjét, Tim Schiesser júliusi összehasonlítását és a TechSpot további hardveres méréseit használtuk. Ezek független teszteredmények, nem saját Nightgamer-mérések. A százalékok az akkori játékverziókhoz, meghajtókhoz és beállításokhoz tartoznak.
A Black Ops 6-ban a Radeon jóval gyorsabb volt
A TechSpot 2025. június 4-én megjelent, Steven Walton által készített tesztjében az RX 9060 XT 16 GB 32 százalékkal megelőzte az RTX 5060 Ti 16 GB-ot a Call of Duty: Black Ops 6 alatt. A mérést 1440p felbontáson végezték.
Az AMD kártyája az előző generációs RX 7700 XT-nél is 10 százalékkal gyorsabbnak bizonyult. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a Radeon kedvezőbb ajánlott áron jelent meg, mint a GeForce.
Egy olyan játékosnak, aki elsősorban Black Ops 6-tal játszik, az NVIDIA többletszolgáltatásai nem feltétlenül érnek annyit, hogy ezért lemondjon ekkora sebességelőnyről. A magasabb vételárért többnyire magasabb teljesítményt várunk, és ebben a konkrét játékban éppen az ellenkezője történt.
Az eredmény persze egyetlen játék adott változatát mutatja. Nem jelenti azt, hogy minden Call of Duty ugyanilyen jól fut Radeonnal. A különböző részek más grafikus motorokat, beállításokat vagy optimalizálásokat használhatnak, és a későbbi frissítések is beleszólhatnak az FPS-be.
A Radeon erős szereplése mégis figyelemre méltó. Ilyen mértékű különbség mellett már egy kisebb árengedmény is komoly érv volna az AMD mellett, itt pedig az eredeti árkülönbség eleve jelentős volt.
Counter-Strike 2: egészen más eredmény született
A Counter-Strike 2-ben az RX 9060 XT 331 FPS-es átlagot ért el ugyanabban a júniusi összehasonlításban. A Radeon 17 százalékkal maradt el az RTX 5060 Ti mögött.
A GeForce ezen a pályán sokkal jobban szerepelt, bár a 331 FPS-es AMD-eredmény is bőven elegendő lehet sok játékosnak. Egy 144 vagy 165 Hz-es monitor mellé már mindkét videókártya magas képkockaszámot kínálhat. A 240 és 360 Hz-es kijelzőket használók számára viszont érdekesebb lehet a GeForce többlete.
A tesztgépben Ryzen 7 9800X3D processzor és DDR5-6000 memória dolgozott. Ez azért lényeges, mert egy régebbi processzorral a két videókártya közötti különbség könnyen kisebb lehet. Kompetitív beállítások mellett sokszor a CPU válik a rendszer legfontosabb teljesítménykorlátjává.
Az átlagos FPS ráadásul nem mutat meg minden akadást. Előfordulhat, hogy egy játék magas képkockaszám mellett is egyenetlennek érződik, ha egyes képkockák jóval lassabban készülnek el. A Nightgameren korábban részletesen bemutattuk az 1% low FPS jelentését és a játékok folyamatosságára gyakorolt hatását.
A Black Ops 6 és a Counter-Strike 2 eredménye után már nem sok értelme lenne általánosságban kijelenteni, hogy az egyik gyártó videókártyája jobb az online lövöldözős játékokhoz. Sokkal többet mond a konkrét játékban mért teljesítmény.
Egy százalék vagy kilenc? Mindkét eredmény valódi
A júniusi TechSpot-teszt 18 játék átlagát vizsgálta. Az RTX 5060 Ti 1080p felbontáson 6 százalékkal volt gyorsabb a Radeonnál, 1440p-ben viszont mindössze egy százalék maradt az előnye.
Az átlagos képkockaszám 71 FPS volt az NVIDIA-nál és 70 FPS az AMD-nél.
Ha ez alapján vásárolnánk, és a Radeon érezhetően olcsóbb lenne, nem igazán látnánk okot arra, hogy pusztán a sebességért többet fizessünk.
Július 29-én azonban Tim Schiesser újabb tesztet publikált a TechSpoton, ezúttal 15 játékkal, amelyekben a DLSS 4 és az FSR 4 teljesítményét is össze lehetett hasonlítani.
A második mérésben natív 1440p felbontáson már 9 százalékkal vezetett az RTX 5060 Ti.
A különbség elsősorban a játékok kiválasztásából adódott. A júliusi listából például hiányzott a Black Ops 6, amelyben korábban nagyot ment a Radeon. Helyette több olyan játék került be, amely látványosan kedvezett a GeForce-nak.
Ezért érdemes a hardveres tesztekben a játéklistát is megnézni, különösen akkor, ha a saját kedvenceink teljesítménye érdekel. A két TechSpot-mérés eltérő eredménye nem feltétlenül jelenti azt, hogy valamelyik rosszul készült. Más játékokat és más terheléseket vizsgáltak.
Persze az idő múlásával is változhatnak az arányok. Egy driverfrissítés néha meglepően sokat javít egy-egy játék teljesítményén, máskor alig történik valami. A 2025-ös számokat ezért nem kezeljük frissen mért, 2026 októberi eredményként.
Hogwarts Legacy, Oblivion és a többi szoros mérés
A Hogwarts Legacy 1440p felbontáson, High beállítások mellett 5 százalékkal gyorsabban futott a Radeonon. A két kártya így is meglehetősen közel végzett egymáshoz.
Az Oblivion Remasteredben már 11 százalékos AMD-előnyt mértek, de a Radeon 41 FPS-es átlaga Ultra grafikával nem igazán nevezhető kényelmesnek. Ennél a játéknál valószínűleg a beállítások finomhangolásával lehetne a legtöbbet javítani a játékélményen, függetlenül attól, melyik kártyát használjuk.
A Star Wars Outlaws szinte döntetlent hozott. Az AMD mindössze egyetlen képkockával bizonyult gyorsabbnak a júniusi mérésben. A Cyberpunk 2077: Phantom Liberty alatt pedig az NVIDIA vezetett, körülbelül 2 százalékkal.
A God of War Ragnarök szintén jól futott a Radeonon. Az RX 9060 XT 101 FPS-es átlagot produkált 1440p-ben, valamivel megelőzve a GeForce-ot.
Ezekben a játékokban a két videókártya sokkal közelebb került egymáshoz, mint a Black Ops 6 vagy a Counter-Strike 2 esetében. Egy-egy beállítás megváltoztatása akár nagyobb különbséget is okozhat, mint amit a két GPU között mértek.
A God of War Ragnarök ráadásul a júliusi tesztben is érdekes volt. A két kártya átlagos sebessége hasonlóan alakult, de a vizsgált nehéz jelenetben az RX 9060 XT kedvezőbb 1% low eredményeket hozott. Egy hosszabb, intenzív játékmenet során az ilyen eltéréseknek is lehet jelentőségük.
Hunt: Showdown – itt bizony megérheti a GeForce
A Hunt: Showdown az egyik legkellemetlenebb eredményt hozta az AMD számára. A TechSpot júliusi mérésében az RTX 5060 Ti natív 1440p felbontáson 45 százalékkal volt gyorsabb a Radeonnál.
Ez már akkora különbség, hogy egy gyakori Hunt-játékos számára teljesen megváltoztathatja a vásárlási sorrendet.
A DLSS és az FSR Quality beállítása mellett az NVIDIA előnye 29 százalékra csökkent, de még így is jelentős maradt. A Radeon FSR 4 Performance módban tudta nagyjából elérni a GeForce DLSS Quality sebességét. A két minőségi mód azonban eltérő belső renderelési felbontást használ, ezért nem feltétlenül kínál azonos képminőséget.
A Stellar Blade sem az AMD-nek kedvezett. Natív 1440p felbontáson 29 százalékkal gyorsabb volt az RTX 5060 Ti, egy különösen megterhelő, tűzeffektekkel teli jelenetben pedig 55 százalékkal jobb 1% low eredményt hozott Quality felskálázással.
A TechSpot teljes júliusi mérésében ezek a játékok az NVIDIA legerősebb eredményei közé tartoztak. A Stellar Blade egyik nehéz jelenetében mért érték természetesen nem jellemzi az egész játék minden pillanatát, de jól megmutatja, hogy bizonyos terheléseknél mekkora lehet a különbség.
A Hunt: Showdown kedvelőinek ezért nem ajánlanánk automatikusan a Radeont, még akkor sem, ha valamivel olcsóbb. A GeForce többletteljesítménye itt jóval nagyobb volt, mint amit a legtöbb játék átlagából várnánk.
DLSS 4 és FSR 4 – már nem egyoldalú a verseny
Néhány éve az AMD felskálázását sokan csak második lehetőségként kezelték a DLSS mellett. Az FSR 4 megjelenésével ez a helyzet sokat változott, legalábbis a támogatott játékokban.
Az NVIDIA DLSS-e és az AMD FSR 4-e egyaránt alacsonyabb belső felbontásból próbál részletesebb, nagyobb felbontású képet előállítani. A GPU-nak így kevesebb képpontot kell kiszámolnia, ami növelheti az FPS-t. A képminőség azonban függ a játéktól, az alkalmazott algoritmustól és a kiválasztott minőségi fokozattól.
A TechSpot 15 játékos mérésében a GeForce natív 1440p-n 9 százalékkal vezetett. Quality és Balanced felskálázással 10-10 százalékos előnyt mértek, Performance módban pedig ismét 9 százalékot.
Az összesített különbség tehát alig változott attól, hogy a két kártyán bekapcsolták a megfelelő felskálázási technológiát.
A Star Wars Outlawsban viszont érdemes külön is megnézni az eredményeket. Natív 1440p-n a GeForce 7 százalékkal volt gyorsabb a júliusi tesztben. Quality felskálázással az AMD 45 százalékot gyorsult, az NVIDIA pedig 22 százalékot, így a Radeon végül 10 százalékkal átvette a vezetést.
A Kingdom Come: Deliverance II ezzel szemben a GeForce számára alakult kedvezőbben. Natív felbontáson csak 3 százalékos NVIDIA-előny született, Quality módban azonban már 10 százalék fölé nőtt a különbség.
Nem csak az FPS számít. A DLSS sok játékban jól kezeli a vékony, mozgó tárgyakat, a távoli részleteket és azokat a képi hibákat, amelyek felskálázás mellett könnyen feltűnhetnek. Az FSR 4 szintén jelentős előrelépés az AMD korábbi megoldásaihoz képest, de nem minden játékban ugyanazt a képet adja.
A DLSS mellett a szélesebb játéktámogatás is érv lehet. Ha egy játék nem támogatja az FSR 4-et, akkor a Radeon tulajdonosa nem feltétlenül ugyanazokat a lehetőségeket kapja, mint az RTX kártyát használó játékos.
1440p-n mi mindkét megoldásnál a Quality móddal kezdenénk. Ha a játék így is túl lassú, lehet tovább próbálkozni, de a Performance fokozatnál már jobban előjöhetnek a képminőségi kompromisszumok.
A ray tracing megmutatja, mire képes az NVIDIA
Az RTX 5060 Ti sugárkövetésben általában erősebb az RX 9060 XT-nél. A TechSpot hét játékot vizsgáló 2025-ös mérésében az AMD átlagosan 20 százalékkal maradt el.
Az Alan Wake II-ben, felskálázott 1080p mellett a Radeon 31 FPS-t ért el, a GeForce pedig 46-ot. Jól látszik a különbség, bár a gyorsabb eredmény sem különösebben magas.
A Black Myth: Wukong alatt még nagyobbra nőtt a távolság. Nagyon magas sugárkövetési beállításokkal az NVIDIA 51 FPS-t, az AMD mindössze 26-ot hozott a vizsgált felskálázott 1080p-s konfigurációban.
Az Indiana Jones and the Great Circle eredménye sem volt hízelgő a Radeonra nézve: 23 FPS állt szemben a GeForce 42 FPS-ével.
Ezekben a játékokban az RTX 5060 Ti valóban sokkal erősebb. Csakhogy a 42 vagy 46 FPS önmagában sem feltétlenül vonzó egy olyan játékosnak, aki stabil 60 FPS-re törekszik. Könnyen előfordulhat, hogy a GeForce tulajdonosának is csökkentenie kell a sugárkövetési beállításokon.
A Marvel’s Spider-Man Remastered alatt már nem látszott ekkora NVIDIA-előny. Sugárkövetés mellett, 1440p-n a Radeon 88, a GeForce 90 FPS-es átlagot produkált. Ebből nehéz volna komoly különbséget érezni.
A ray tracing tehát valódi érv az RTX 5060 Ti mellett, különösen a nagy terhelést jelentő játékokban. Nekünk viszont az is számítana, hogy az adott címben a gyorsabb eredmény elég-e a kívánt képfrissítéshez. Ha nem, akkor könnyen lehet, hogy végül mindkét kártyán visszavennénk a grafikából.
Miért éppen a 16 GB-os modelleket hasonlítjuk össze?
Mind az RTX 5060 Ti, mind az RX 9060 XT kapható 8 GB-os változatban. A kisebb memóriájú kiadások ára vonzó lehet, de 1440p felbontáson és magas grafikai részletességnél már komoly korlátok jelentkezhetnek.
A probléma nem mindig látványosan alacsony átlagos FPS formájában jelentkezik. Előfordulhat, hogy a játék egy szűkebb területen megfelelően fut, majd egy új pályarész betöltésekor, gyors kamerafordulásnál vagy nagyobb textúrák megjelenésekor akadozni kezd.
Steven Walton 2025 augusztusában a TechSpoton külön tesztelte a 8 és 16 GB-os változatokat, hat kifejezetten nagy memóriaigényű játékkal.
A 16 GB-os Radeon ebben a válogatásban átlagosan 2 százalékkal gyorsabb volt a 16 GB-os RTX 5060 Ti-nél. Az 1% low eredményekben viszont 22 százalékos AMD-előnyt mértek.
A tesztben a 8 GB-os modellek több helyen komoly teljesítményveszteséget szenvedtek el. Ez egyáltalán nem meglepő, ha a beállítások több videomemóriát igényelnek, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. A PCIe-kapcsolat sebessége tovább ronthatja a helyzetet.
A Nightgameren korábban már foglalkoztunk azzal, miként ismerhető fel a VRAM miatti teljesítménykorlát, és mit lehet tenni az ebből eredő akadozások ellen.
Nem állítanánk, hogy minden játékhoz 16 GB szükséges. A 8 GB-os változatokkal is lehet kellemesen játszani, főleg visszafogottabb textúraminőséggel és 1080p felbontáson. Ha azonban valaki több évre tervez, és 1440p-n szeretne magas részletességet használni, a 16 GB-os modellek lényegesen nagyobb mozgásteret adnak.
A pluszmemória persze nem növeli meg magától a GPU számítási erejét. A későbbi játékokban könnyen előfordulhat, hogy a két kártya grafikus processzora fogy el előbb, nem a memóriája.
Mit kapunk műszakilag a pénzünkért?
Az NVIDIA GeForce RTX 5060 Ti 16 GB Blackwell architektúrára épül, 4608 CUDA-maggal, 16 GB GDDR7 memóriával és 128 bites memóriabusszal. Az elméleti sávszélessége 448 GB/s, a gyártó által megadott teljes grafikus fogyasztási kerete 180 watt.
Az AMD Radeon RX 9060 XT 16 GB az RDNA 4 architektúrát használja, 2048 stream processzorral és 16 GB GDDR6 memóriával. A szintén 128 bites buszhoz 320 GB/s memória-sávszélesség tartozik, a jellemző kártyafogyasztás pedig 160 watt.
Mindkettő 2025-ös generációhoz tartozik, ezért önmagában egyik architektúrát sem lenne helyes újabbnak nevezni a másiknál.
A GeForce memóriája papíron lényegesen nagyobb sávszélességet kínál, de a játékokban mért sebesség nem követi egy az egyben ezt a különbséget. Az AMD más gyorsítótár-felépítést használ, a grafikus motorok pedig eltérően terhelik a memóriarendszert.
A PCI Express kapcsolatban szintén eltérnek. Az RTX 5060 Ti PCIe 5.0 x8, az RX 9060 XT PCIe 5.0 x16 kialakítású.
Egy PCIe 3.0-s alaplapnál a Radeon több adatátviteli sávval rendelkezik, bár 16 GB memóriával ez a legtöbb játékban nem jelent automatikusan komoly teljesítményelőnyt. A PCIe-sávszélesség inkább akkor válhat igazán kényes kérdéssé, ha a videomemória megtelik, és a kártyának sok adatot kell mozgatnia a rendszermemóriával.
A fogyasztásnál is érdemes megkülönböztetni a gyári értékeket a tényleges játékos mérésektől. A TechSpot egyes játékokban 21–27 wattal magasabb teljes rendszerszintű fogyasztást tapasztalt a Radeon mellett, annak ellenére, hogy az AMD hivatalos kártyafogyasztási értéke alacsonyabb.
Ezek nem önálló GPU-fogyasztási számok. A teljes gép mért fogyasztásáról van szó, amelyet a játék, a processzor terhelése és a konkrét videókártya beállításai is befolyásolnak.
Hőmérsékletben és zajszintben az egyes gyártói változatok között is lehet különbség. Nem vennénk meg automatikusan a legdrágább háromventilátoros modellt, de a legolcsóbb kivitel hűtését is ellenőriznénk vásárlás előtt.
A képkockagenerálással óvatosan bánnánk
Az RTX 50 sorozat egyik látványos szolgáltatása a DLSS Multi Frame Generation. A technológia több köztes képkockát állíthat elő, így a kijelzőn megjelenő mozgás sokkal folyamatosabbnak tűnhet.
Az AMD szintén kínál képkockagenerálási lehetőségeket, eltérő működéssel és támogatással.
Egy történetközpontú játékban ez kifejezetten kellemes lehet. Ha megfelelő az alapképkockaszám, sokan örömmel használják, mert látványosabbá teszi a mozgást anélkül, hogy annyit kellene visszavenni a grafikai részletességből.
Versenyszerű játékhoz viszont mi nem a generált képkockák számából indulnánk ki. Az irányítás késleltetése ugyanis nem csökken ugyanúgy, mintha a GPU valóban ennyi új képkockát számolt volna ki.
A 150 FPS-es kijelzett érték önmagában keveset mond, ha abból jelentős részt a képkockagenerálás állít elő. A natív vagy azonos minőségi fokozatú felskálázással mért sebesség jobb alapot ad a két hardver összevetéséhez.
A képkockagenerálás nálunk inkább pluszszolgáltatás lenne, nem a vásárlás első számú indoka.
Az árcédulán dőlhet el az egész
A két kártya eredeti amerikai ajánlott ára között 80 dollár volt a különbség. A GeForce 429, a Radeon 349 dollárról indult, így az NVIDIA közel 23 százalékos felárat kért az AMD modelljéhez képest.
Ehhez érdemes hozzánézni a júliusi 15 játékos mérés 9 százalékos GeForce-előnyét. Az NVIDIA általában gyorsabbnak bizonyult ebben a válogatásban, de az átlagos teljesítménykülönbség jóval kisebb volt az induló árkülönbségnél.
A TechSpot 2026-os videókártya-vásárlási útmutatója is a Radeon RX 9060 XT 16 GB-ot választotta a 300–500 dolláros kategória ajánlott modelljének. Az ott vizsgált amerikai árszinten a Radeon körülbelül 350 dollárért, a GeForce 430 dollárért szerepelt az összehasonlításban.
Ez nem friss magyar árlista, és nem is garantálja, hogy 2026 októberében minden amerikai üzletben ugyanezek az árak érvényesek. A magyar árakat különösen befolyásolja az árfolyam, az áfa, az akciók, a készlet és a kártyagyártók közötti különbség.
Érdemes például megnézni, mennyibe kerül egy normális hűtéssel szerelt Sapphire vagy PowerColor Radeon, és mennyit kérnek egy hasonló minőségű MSI, ASUS vagy Gigabyte GeForce-ért. Egy prémium Radeon és egy akciós GeForce között már egészen más lehet az árkülönbség, mint a két referenciaár sugallja.
Az NVIDIA mellett nem kizárólag a játéksebesség szól. A DLSS minősége, a nagyobb sugárkövetési teljesítmény és a CUDA-alapú alkalmazások támogatása sokaknak valóban értékes.
Aki Blenderben dolgozik, helyben futtat mesterségesintelligencia-modelleket vagy olyan programokat használ, amelyek az NVIDIA környezetére épülnek, annak érdemes külön megvizsgálnia ezeket a feladatokat. Egy ilyen gépnél a játékos FPS már nem feltétlenül az első számú szempont.
Videófelvételnél és közvetítésnél mindkét gyártó kínál korszerű hardveres kódolást, beleértve az AV1-et. A kompatibilitás és az adott program támogatása itt is fontosabb lehet a márkánál.
Mi melyiket választanánk?
Ha ma a két 16 GB-os modell közül kellene választanunk, először az aktuális bolti árakat és a rendszeresen játszott címeket néznénk meg.
Jelentős Radeon-árelőnynél, hagyományos 1080p vagy 1440p játékra nálunk az RX 9060 XT lenne a jobb vétel. A TechSpot mérései alapján sok játékban közel került az RTX 5060 Ti-hez, és több népszerű címben meg is előzte.
Hasonló ár mellett már a GeForce-t választanánk. A DLSS, a sugárkövetési tartalék és a szélesebb szoftveres lehetőségek mellett ugyanannyi pénzért nehéz lenne érvelni az NVIDIA ellen.
A Hunt: Showdown és a Stellar Blade kedvelőinek viszont akkor is érdemes számolniuk a GeForce-szal, ha drágább. Ezekben a játékokban akkora volt a mért előnye, hogy a felár más megvilágításba kerül.
A Call of Duty: Black Ops 6-ban született 32 százalékos Radeon-előny továbbra is az összehasonlítás egyik legérdekesebb eredménye. A Hunt: Showdown 45 százalékos NVIDIA-fölénye pedig jól mutatja, mennyire félrevezető lenne csak az egyik gyártó sikereit kiemelni.
Mi nem fizetnénk ki automatikusan az RTX 5060 Ti felárát pusztán azért, mert GeForce. Ha a Radeon számottevően olcsóbb, és jól futtatja azokat a játékokat, amelyekkel ténylegesen játszunk, akkor azt vinnénk haza. A GeForce-ra inkább akkor költenénk többet, ha a konkrét játékainkban vagy más feladatokban ki is használnánk az előnyeit.
Felhasznált tesztek és források
Steven Walton – AMD Radeon RX 9060 XT 16 GB, 18 játékos teszt, TechSpot (2025. június 4.)
Steven Walton – 8 GB-os és 16 GB-os videókártyák összehasonlítása, TechSpot (2025. augusztus 5.)
TechSpot – A legjobb videókártyák, 2026-os vásárlási útmutató
