Ott virít a sarokban a 160 FPS, mégis érzed, hogy valami nincs rendben. Megfordítod gyorsan a kamerát, befutsz egy zsúfoltabb területre, elszabadul egy nagyobb tűzharc, és a játék egy pillanatra megtorpan. A számláló közben továbbra is olyan értéket mutat, ami alapján papíron minden rendben lenne.
Csakhogy az átlagos FPS sok mindent el tud rejteni.
Két gép simán hozhat ugyanabban a játékban 160 FPS-es átlagot úgy, hogy az egyik végig 150 és 170 között mozog, a másik pedig rendszeresen beesik jóval ez alá, majd visszaugrik. A grafikon végén ugyanaz a nagy szám áll, játék közben viszont a kettő között már bőven lehet érezhető különbség.
Ennek a kulcsa a frametime, vagyis az, mennyi idő alatt készül el egy-egy képkocka. 60 FPS-nél ez körülbelül 16,67 ezredmásodperc, 120 FPS-nél 8,33 ms, 144 FPS-nél pedig nagyjából 6,94 ms. Ha ezek az idők szépen követik egymást, a mozgás is folyamatosabb. Ha időnként beesik egy jóval hosszabb képkockaidő, jön az a rövid megtorpanás, amit az átlagos FPS gond nélkül elken.
Ezért nem elég önmagában a magas FPS.
Az 1% low ott kezd érdekes lenni, ahol az átlag már túl szép
Az 1% low a mérés gyengébb szakaszaira húzza rá a nagyítót. Nem az a kérdés, mennyire ment jól általában a játék, hanem az, mi történt azokban a pillanatokban, amikor a képkockák érkezése már nem volt egyenletes.
A technikai csavar az, hogy az 1% low számítása nem minden mérőprogramban ugyanaz. Van, amelyik a rosszabb képkockák egy részéből dolgozik, más megközelítés percentiliseket vagy időalapú számítást használ. Emiatt különböző programok eredményeit nem lehet úgy kezelni, mintha ugyanaz a mérés állna mögöttük.
Ha hardvert hasonlítunk össze, ugyanazt a szoftvert, ugyanazt a mérési módot és ugyanazt a jelenetet kell használni. Különben a különbség egy része nem a gépekből, hanem magából a mérésből jön.
Ugyanezért félrevezető tud lenni a minimum FPS is. Ha egy tízperces tesztben egyszer 42 FPS-re esik a játék, a minimum ezt az egyetlen pillanatot fogja megőrizni. Lehetett egy gyors adatbetöltés, egy háttérfolyamat vagy egy rövid tüske, amit játék közben szinte észre sem vettél. Az 1% low ennél használhatóbb képet ad arról, hogyan viselkedett a játék a gyengébb részeken.
Az igazán beszédes helyzet az, amikor az átlag szép, a low érték viszont már nem az. Ha az egyik rendszer 165 FPS-es átlagot és 145 körüli 1% low-t hoz, a másik pedig 175 FPS-es átlag mellett jóval mélyebbre esik, akkor már nem sok értelme van kizárólag a nagyobb átlagnak örülni. A második gép lehet gyorsabb papíron, közben a képkockák érkezése jóval rángatottabb.
Ilyenkor a frametime-grafikon nagyon gyorsan megmutatja, mi történik. Látszanak rajta a tüskék, a visszatérő kilengések és azok a pillanatok, amikor a játék elveszíti a ritmust. A frametime stabilitása ezért legalább annyira fontos, mint maga az átlagos FPS.
A 0,1% low még mélyebbre ás, és főleg a ritkább, csúnyább megakadásokra érzékeny. Rövid tesztnél viszont kevés adat kerül ebbe a tartományba, ezért egyetlen nagyobb tüske is látványosan el tudja húzni az eredményt. Hosszabb, megismételhető mérésnél már sokkal többet ér.
Az 1% low beesésének oka pedig nem valami rejtélyes varázslat. Belépsz egy új területre, a játék adatot tölt be, a processzor kap plusz munkát, esetleg shader-fordítás történik, és már meg is jelenik egy hosszabb frametime. Máskor egy háttérben futó program vagy maga a játékmotor rak be egy tüskét.
A benchmarkot nem a legnagyobb szám nyeri meg
Videokártya- és processzorteszteknél nagyon könnyű ránézni a grafikonokra, megkeresni a legnagyobb átlag FPS-t, és késznek tekinteni az egészet. Pedig pont az ilyen összehasonlításoknál tud sokat hozzátenni az 1% low.
Ha két hardver között csak néhány FPS a különbség, közben az egyik jóval stabilabban tartja a low értékeket, akkor az a gép játék közben simábbnak érződhet még akkor is, ha a nagy átlagos szám nem mellette áll.
Az 1% low nem díszadat a benchmark alján. Arra való, hogy kiszúrja azokat a gyenge pillanatokat, amelyeket az átlag egyszerűen elrejt.
Ha legközelebb 160 FPS mellett mégis darabosnak érzed a játékot, nem feltétlenül a kijelzővel vagy az érzékeléseddel van baj.
Lehet, hogy az átlag csak szebb képet festett a kelleténél.
About the Author
