Amikor ugyanahhoz a Ryzen processzorhoz találunk egy jóval olcsóbb B650-es, egy újabb B850-es és egy sokkal drágább X870-es alaplapot, könnyű azt hinni, hogy a nagyobb szám automatikusan jobb választást jelent.
Pedig játékra ez közel sem ilyen egyszerű.
Egy megfelelően megépített B650-es lap nem lesz lassabb csak azért, mert régebbi chipsetre épül, és egy X870 sem ad több FPS-t pusztán attól, hogy drágább. A valódi különbséget inkább a felszereltség, a tápellátás, a csatlakozók és a bővíthetőség adja.
Vásárlásnál ezért sokkal többet mond maga az alaplap, mint a chipset neve.
B650, B850 és X870: mi a valódi különbség?
A B650 továbbra is teljesen használható AM5 alap lehet Ryzen 7000 vagy Ryzen 9000 mellé, ha az adott modell BIOS-a támogatja a processzort és maga az alaplap is megfelelő minőségű.
A B850 az újabb középkategóriás megoldás. CPU- és DDR5-tuningot is támogat, az NVMe oldalon pedig PCIe 5.0 lehetőséget kínál. A videokártya kapcsolatánál viszont alapból nem követelmény a PCIe 5.0.
Az X870 ennél magasabb kategória. Itt a grafikus x16 kapcsolat is PCIe 5.0-s, az USB4 pedig a platform része. Bizonyos gépeknél ezek tényleg hasznos extrák, de egy átlagos gamer konfiguráció könnyen úgy elvan nélkülük, hogy közben semmiben nem érezzük hátránynak.
Két alaplap között simán lehet több tízezer forint különbség úgy, hogy játék közben ebből gyakorlatilag semmit nem veszünk észre.
A jobb B650 néha többet ér, mint az olcsóbb B850
Itt tud igazán félrevinni a chipset neve.
Lehet előttünk egy komolyabb B650-es modell jól hűtött VRM-mel, több M.2 foglalattal, jó hálózati vezérlővel, Wi-Fivel, BIOS Flashbackkel és rengeteg hátlapi USB-vel. Mellette pedig egy belépő B850, amely ugyan újabb, de kevesebb extrát ad.
Ilyenkor simán előfordulhat, hogy a régebbi B650 a jobb alaplap.
A VRM-et sem kell túlmisztifikálni. Egy Ryzen 5 mellé nem szükséges ugyanaz a tápellátás, mint egy tartósan nagy terhelésen használt Ryzen 9 mellé, de egy normálisan hűtött és megfelelően méretezett megoldás hosszabb távon is fontos.
Vásárlás előtt inkább azt érdemes megnézni, hány M.2 SSD fér a lapra, melyik foglalat használata tilt le más PCIe vagy SATA kapcsolatot, van-e elég ventilátorcsatlakozó, megfelelő-e a LAN, kell-e Wi-Fi, illetve elég-e a hátlapi USB-portok száma.
Ezekkel a részletekkel évekig együtt élünk, a chipset feliratát viszont nagyjából a doboz kibontásáig nézegetjük.
A chipset nem ad ingyen FPS-t
Ha ugyanazt a processzort, memóriát és videokártyát tesszük egy megfelelő B650, B850 vagy X870 alaplapba, önmagában a chipset miatt nem fog érezhetően megugrani a játék teljesítménye.
X3D processzoroknál sincs ebben külön varázslat.
Egy Ryzen 7 9800X3D mellé például nincs automatikusan szükség X870-re csak azért, mert maga a processzor felsőkategóriás gamer modell. A Ryzen 7 9800X3D és 9850X3D közötti különbséget korábban külön is megnéztük.
Ha az alaplap felára miatt egy kategóriával gyengébb videokártyára kell visszalépni, azt már sokkal hamarabb észrevesszük játék közben.
PCIe 5.0 és USB4: kell ez neked?
A PCIe 5.0-s SSD-k nagyon magas szekvenciális adatátviteli sebességre képesek, és nagy fájlok mozgatásánál vagy komolyabb videós munkánál ennek lehet is értelme.
Játékoknál viszont egy jó Gen4 NVMe SSD és egy gyors Gen5 meghajtó közötti különbség általában jóval kisebb, mint amit a specifikációs táblázat alapján várnánk.
A videokártya oldalán hasonló a helyzet. A PCIe 5.0-s x16 kapcsolat önmagában nem jelent automatikusan látványos teljesítménytöbbletet.
Az USB4 már érdekesebb lehet, ha gyors külső SSD-t, dokkolót vagy más nagy sávszélességű eszközt használunk. Ha nincs ilyen eszközünk, könnyen lehet hogy évekig egyszer sem használjuk ki igazán.
B650, B850 vagy X870: melyiket vennénk?
Ha jó áron találunk egy erős, jól felszerelt B650-es modellt, továbbra is teljesen jó választás lehet gamer gépbe. Különösen akkor, ha kifutó modellként kedvezőbb áron adják, mint egy gyengébben felszerelt B850-et.
Új gépnél a B850-et mindenképp megnéznénk, mert sok esetben jó középutat adhat ár és felszereltség között. Ha hasonló pénzért egy jobban felszerelt B850-es modellt kapunk, könnyen az lehet az ésszerűbb döntés.
X870-et akkor vennénk, ha tényleg szükség van az extra csatlakozásokra, az USB4-re, a PCIe 5.0-s grafikus kapcsolatra vagy egyszerűen egy prémiumabb alaplapot akarunk több tartalékkal.
Ha viszont az X870 felára miatt például RX 9070 XT helyett egy kategóriával gyengébb videokártyára kell visszalépni, mi inkább a GPU-ra költenénk.
A memória kiválasztásánál sem maga a chipset a döntő. A megfelelő DDR5 készlet, az EXPO profil és a stabil BIOS sokkal fontosabb. A DDR5-6000 és DDR5-6400 közötti különbséget korábban részletesen végigvettük.
Vásárlás előtt ezt nézd meg
Mi először azt döntenénk el, milyen processzor kerül a gépbe, hány SSD-re lesz szükség, kell-e Wi-Fi, USB4 vagy sok gyors USB-port, illetve tervezünk-e később komolyabb bővítést.
Utána már sokkal könnyebb kiszűrni, melyik alaplapért érdemes tényleg többet fizetni.
Ha egy jó B650 minden igényt lefed, nincs sok értelme csak a nagyobb szám miatt B850-re vagy X870-re váltani. Ha hasonló pénzért jobb felszereltségű B850-es modellt találunk, az lehet a jobb vétel. X870-nél pedig már tényleg az extrák döntsenek.
Egy gamer gépnél könnyű túl sokat költeni az alaplapra, mert a specifikációs lista gyorsan meggyőzőnek tűnik. Aztán játék közben kiderül, hogy abból a pénzből egy erősebb videokártyát vagy nagyobb SSD-t sokkal gyakrabban észrevettünk volna.
