The Crew halott. Nem haldoklik. Halott. Megvetted, de már nem tudod elindítani. A Stop Killing Games két éve próbálja elérni, hogy ez ne történhessen meg mással. Most jött egy szakértő és annyit mondott:
”Esélytelen. Nem azért, mert a Ubisoft túl erős, hanem mert a jelenlegi jogi keretek eleve a kiadóknak kedveznek.,,
Az EU-hoz is elmentek, jött az európai kiadói lobbi, hangos ellenállás, aztán Brüsszel finoman elhajtotta a kezdeményezést. Most meg jött Dr. Ceila Pontin, a Flux Digital Policy elemzője, és a The Game Businessnek adott interjújában kimondta azt, amit sok kiadó eddig csak jogi szövegben mert:
„Sérülnek a fogyasztói jogok? Nos, ezek már eleve azért vannak, hogy megsértsék őket.”
Nem trollkodás, hanem jogi leltár
Pontin nem Ubisoft-rajongó. Érti, miért akad ki mindenki, aki grindolt, gyűjtött, barátokkal tolt órákat. De szerinte a Stop Killing Games alapfeltevése sántít. A modern játék nem egy dolog. Ahogy ő fogalmaz, „felhőmiazmák az összes összekapcsolódó, apró szerzői jogi darabkából”. Zene, autómárkák, motorhangok, térképadatok, grafikus motor, netkód. Ha a közösségnek akarnád adni, hogy hostolja tovább, tíz másik jogtulajdonosnak kéne igent mondania. Senki nem fog.
Ezért mondja, hogy a ToS és az EULA nem kiskapu, hanem maga a rendszer. A „vásárlás” gomb jogilag nem vásárlás. Licenc. Használati jog, amíg a szolgáltató úgy gondolja. A digitális tulajdonról szóló korábbi cikkünkben pont ezt vettük végig, hogy a könyvtáradban lévő játékok felett valójában nincs kontrollod. Pontin ugyanezt mondja, csak jogi nyelven.
Ez nem a The Crew-ról szól
Hanem arról, hogy a következő tíz év live service címei ugyanezt az utat járják majd be. Megveszed teljes áron, jönnek a szezonok, battle pass, skinek, aztán egy blogposzt, hogy köszönjük, ennyi volt. Nincs utolsó patch, nincs offline mód, nincs privát szerver opció. Csak egy hibaüzenet.
A kiadói érvelés papíron védhető. Egy tízéves játék szervereit fenntartani pénz. Licenc lejár, biztonsági kockázat nő, játékos alig van. De ebből nem következik az, hogy a teljes játékot ki kell végezni. Egy korrekt lezárás lehetne offline mód, peer-to-peer, vagy legalább az egyjátékos rész megmentése. A modderek megoldanák a többit. Csak ez munka és felelősség. Olcsóbb lekapcsolni.
Aztán csak nézed hogy a hatvan eurós játékod végig csak bérlet volt. Ez nem skill issue. Nem te rontottál el valamit. Így lett kitalálva.
A modern open worldök kiüresedéséről írtunk már, hogy a Ubisoft-formula nem csak dizájn, hanem üzleti modell lett az egész iparban. A The Crew pont ennek a modellnek a tökéletes példája, aztán lett belőle precedens.
Pontin szerint a döntéshozók komolyan vitatják a Stop Killing Games követeléseit, csak a megoldás nincs meg. Mert amit a mozgalom kér, az jogilag, technikailag és üzletileg is egyszerre lenne drága és bonyolult. És amíg nincs egy értelmes minimum – mondjuk kötelező végső játszható állapot, világos kommunikáció már a vásárláskor – addig a kiadóknak nincs miért mozdulniuk.
Nem attól lesz jobb a helyzet, ha petíciózunk, hogy minden játék éljen örökké. Az nem fog menni. De az, hogy egy játék ne haljon meg teljesen csendben, nulla alternatíva nélkül, az már nem idealizmus. Az a minimum, ami nélkül a „megveszem” szó lassan semmit nem jelent.
