Szerintem minden PlayStation-tulaj belefutott már ebbe. Megnyitod a Store-t, meglátod az árat, aztán ránézel a lemezes verzióra valamelyik boltban. Néha akkora a különbség, hogy csak pislogsz. Na pont ezért megy most kint a balhé. A holland fogyasztóvédelmi alapítvány szerint mintegy 1,7 millió PlayStation-játékos érintett ezért indítottak pert a Sony ellen.
Aztán jött július elseje, és a Sony a PlayStation Blogon tényleg leírta, hogy 2028 januárjától nem gyárt több fizikai lemezt az új játékokhoz. Ez nem pletyka volt, hanem hivatalos poszt.
A hollandok meg már rég nem csak morognak emiatt. A Stichting Massaschade & Consument nevű fogyasztóvédelmi alapítvány a Fair PlayStation kampány keretében beperelte a Sonyt. Kicsit sok név egyszerre, tudom. Lényeg: 1,7 millió holland PlayStation tulaj nevében beszélnek, és 400 millió euró feletti kártérítésről van szó. Az első tárgyalást június végén tartották Utrechtben, a Rechtbank Midden-Nederland előtt.
PlayStation Store per: A Sony-adó matekja
A lényeg nem az, hogy drága a Store. Hanem az, hogy miért.
A felperesek szerint a Sony 2019-ben vágta el az utolsó árversenyt is, amikor megtiltotta, hogy más boltok digitális kódokat áruljanak. Azóta egy bolt van. Egy ár. Egy 30 százalékos jutalék, amit minden kiadó lenyel. Ezt hívják Sony-adónak. Játékosként baromi nehéz elfogadni, hogy a kényelmet felárként kell megfizetni. A saját gazdasági elemzésük szerint ezért fizetünk átlagosan 47 százalékkal többet digitálisan, mint lemezen. Pedig a digitális terjesztés papíron olcsóbb.
Azt hitték hogy ezt majd lenyeli mindenki. De nem. A digitális tulajdon kérdése rég nem elmélet, hanem konkrétan a pénztárcádat érinti.
Miért állt bele a Stop Killing Games is
Ez az a pont, ahol a Stop Killing Games és a Does It Play? becsatlakozott. Ők nem az eredeti felperesek, a pert 2024 óta az SM&C viszi WAMCA eljárásban. Viszont most hangosan beálltak mögé, mert a lemezek kivezetése pont az ő rémálmuk. A kereset lényege szerint a Stop Killing Games is csatlakozott a PlayStation digitális monopóliuma elleni holland kezdeményezéshez.
Az alapítvány elnöke, Lucia Melcherts szerint, ha nincs lemez, megszűnik a használt piac és az alternatíva, és 2028-tól a Sony – az ő értelmezésükben – egyedül dönthetne az árról és a hozzáférés időtartamáról is. Ez egyelőre az ő állításuk, nem jogi tény. De pont ezért lett hangos az ügy.
A brit párhuzamos per Alex Neill vezetésével már 2022 óta fut, 2 milliárd font körül forog. Az amerikai vonalon volt egy 7,85 milliós előzetes egyezség. Szóval ez nem egy holland hóbort. Ez egy öt országon átívelő dominó. A PlayStation Store idei átalakításai is erre a zárt logikára épülnek.
A Sony persze arra hivatkozik, hogy a konzolpiacon ott van az Xbox meg a Nintendo, tehát van verseny. Ez jogilag a systems market érvelés. Csak éppen amikor 200 ezerért megveszed a gépet, nem számolod ki fejben a következő hat év digitális felárát. A döntés később fáj. Amikor már benne ragadtál az ökoszisztémában.
Szóval mit hozhat ez nekünk? Közvetlenül semmit. A per holland. De ha Utrechtben kimondják, hogy a zárt Store visszaélés a domináns helyzettel az EU-s versenyjog szerint, az precedens. Onnantól az EU-ban bárhol lehet hivatkozni rá.
Addig meg marad a matek. Lemezen olcsóbb. Store-ban kényelmesebb. Ha tényleg ebbe az irányba megy a piac, egyre kevesebb választásunk marad. És szerintem ez a legrosszabb nerf, amit játékosként kaphatunk.
About the Author
