Megvan a processzor, kiválasztottuk a videokártyát, az SSD is bekerült a kosárba, aztán eljutunk a memóriához. DDR5-6000, 32 GB, kész. Ennél több energiát már tényleg nem akarunk beletenni.
Aztán ugyanabból a 6000-es memóriából találunk CL30-at, CL32-t és CL36-ot, néhány ezer forintos eltéréssel. Innen könnyű belecsúszni abba a nyúl üregbe, ahol fél óra múlva memória-időzítéseket hasonlítgatunk, miközben eredetileg csak RAM-ot akartunk venni.
Pedig a CL30 és CL36 közötti különbség valós.
A 6000-es felirat csak a történet egyik fele
A DDR5-6000 az adatátviteli sebességet jelöli: 6000 MT/s. Fontos adat, de két ilyen sebességű RAM ettől még nem feltétlenül ugyanolyan.
Itt lép be a CL, vagyis a CAS Latency.
Ha az adatátviteli sebesség azonos, a kisebb CL alacsonyabb CAS-késleltetést jelent. A tényleges értéket egyszerűen ki is számolhatjuk:
CL × 2000 / MT/s = késleltetés nanoszekundumban
DDR5-6000 CL30 esetén:
30 × 2000 / 6000 = 10 ns
DDR5-6000 CL36 esetén:
36 × 2000 / 6000 = 12 ns
Papíron mindkettő „6000-es RAM”, mégsem ugyanazt kapjuk.
| Memória | Adatátvitel | CAS-késleltetés | Röviden |
| DDR5-6000 CL30 | 6000 MT/s | 10 ns | Alacsonyabb CAS-késleltetés, kis felárnál jó választás |
| DDR5-6000 CL36 | 6000 MT/s | 12 ns | Magasabb CAS-késleltetés, olcsóbban még mindig jó vétel lehet |
| DDR5-6400 CL32 | 6400 MT/s | 10 ns | Hasonló CAS-késleltetés, nagyobb sávszélesség |
| DDR5-7600 CL38 | 7600 MT/s | 10 ns | Hasonló CAS-késleltetés, nagyobb elméleti sávszélesség |
A DDR5-7600 CL38 például nagyjából ugyanazt a 10 nanoszekundumos CAS-késleltetést adja, mint a DDR5-6000 CL30. Ettől még nem lett ugyanolyan a két memória, hiszen a sávszélesség és a működéshez szükséges platformfeltételek is eltérhetnek.
Ha ugyanannyiba kerül, nincs nagy rejtély
Ha előttünk van két 32 GB-os DDR5-6000 kit, az egyik CL30, a másik CL36, és nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mi a CL30-at vinnénk.
Nem kell hozzá háromórás fórumkutatás.
Azonos sebességnél kisebb késleltetést kapunk, és ha nincs komoly felár, nincs sok érv a CL36 mellett.
Más a helyzet, ha a CL30-as készlet már érezhetően drágább. Néhány nanoszekundumért nem biztos, hogy érdemes olyan pénzt otthagyni, amit nagyobb SSD-re, jobb hűtésre vagy más fejlesztésre is el lehet költeni.
Ráadásul a CL csak az első szám az időzítések között. Egy RAM specifikációjánál találkozhatunk például 30-38-38-96 vagy 36-44-44-96 értékekkel is. A tRCD, tRP és tRAS ugyanúgy része a memória működésének.
Innen már nagyon könnyű átesni a ló túloldalára.
Egy normál gamer gépnél többet ér egy stabil, jó árú készlet, mint egy papíron brutális RAM, amelynek minden apró időzítését kézzel kell hajkurászni a BIOS-ban.
Miért pont DDR5-6000 minden második ajánlás?
A DDR5-6000 az elmúlt években különösen népszerű lett az AM5-ös Ryzen konfigurációknál.
Nem azért, mert fölötte hirtelen megáll az élet. Inkább azért, mert ezen a környéken sok gépben még jól összehozható a magas sebesség, az alacsony késleltetés és a stabil működés anélkül, hogy minden BIOS-frissítés után újra sakkozni kellene a memóriával.
A magasabb sebességek működése egyre inkább függhet a processzor memóriavezérlőjétől, az alaplaptól, a BIOS-tól és magától a RAM-kittől is. A DDR5-6400, 6800 vagy 7200 jól mutat egy adatlap tetején, de nem minden konfigurációban jelent jobb üzletet.
Megvesszük a DDR5-6000 CL30 készletet, beszereljük, aztán hónapokig a konzervatívabb JEDEC alapbeállításon használjuk, mert az XMP vagy EXPO profilt egyszer sem kapcsoltuk be.
Ilyenkor nemcsak az áhított 6000 MT/s maradhat el, hanem a profilhoz tartozó szorosabb időzítések sem feltétlenül lépnek életbe. Az XMP és EXPO működéséről külön is írtunk, mert ezt meglepően könnyű benézni egy frissen összerakott gépnél.
2026-ban már nem csak az órajelet kergetik
Az AMD idén az EXPO Ultra Low Latency támogatással is továbbvitte ezt az irányt.
Nem arról van szó, hogy mostantól mindenkinek CL26-os RAM után kell rohannia. Sokkal érdekesebb, hogy a memóriafejlesztés egyre kevésbé csak arról szól, ki tud nagyobb MT/s számot ráírni a dobozra.
A 2026-os EXPO ULL profiloknál az időzítések és alidőzítések optimalizálása is nagyobb szerepet kapott, a G.Skill pedig DDR5-6000-es készleteket CL36-tól egészen CL26-ig mutatott be.
Ugyanaz a 6000 MT/s szerepelhet tehát két dobozon úgy, hogy a mögötte dolgozó beállítások már messze nem ugyanazok.
Játékban már kevésbé látványos a különbség
A 10 és 12 nanoszekundum közötti eltérés papíron egyértelmű. Attól viszont még nem lesz minden játék érezhetően gyorsabb CL30-cal.
CPU-limitált helyzetben, magas képkockaszám mellett vagy olyan motoroknál, amelyek érzékenyebbek a memória-alrendszerre, nagyobb szerepe lehet a gyorsabb RAM-nak. Egy kompetitív játékban ezért előbb kijöhet a különbség, mint egy olyan AAA címben, ahol szinte végig a videokártya dolgozik a plafonon.
Integrált grafikánál még fontosabb lehet a memória, mert az iGPU külön videomemória helyett a rendszermemóriára támaszkodik.
Ettől még senki nem fog leülni ugyanahhoz a játékhoz, majd öt perc után biztos kézzel rámondani, hogy „na, ez CL30”.
Ha egy CL36-os készlettel már elégedetten játszunk semmi értelme csak azért RAM-ot cserélni, mert egy kalkulátorban megjelent két nanoszekundum különbség.
Két jól megválasztott modul általában nyugodtabb élet
Ha 32 GB memóriát akarunk, egy 2 × 16 GB-os, gyárilag összetartozó kit általában kézenfekvőbb megoldás, mint külön-külön összevadászni modulokat.
Négy DIMM használata nagyobb terhelést jelenthet a processzor memóriavezérlőjének, ezért előfordulhat, hogy ugyanaz a magas memória-sebesség két modullal könnyebben tartható stabilan, mint néggyel.
A külön megvásárolt modulokkal is érdemes óvatosnak lenni. Még azonos típusszám mellett sem szerencsés abból kiindulni, hogy minden példány belül pontosan ugyanazokat a memóriachipeket és ugyanazt a revíziót használja.
A DDR5-nél ráadásul egy régi beidegződést is el kell engedni.
Egy DDR5 DIMM két 32 bites alcsatornára oszlik, tehát nem teljesen ugyanaz a helyzet, mint amit a DDR4 korszakból megszoktunk. Ettől még a több memóriamodulos konfigurációknak lehetnek előnyeik, csak már nem érdemes mindent az egyszerű „egy modul single channel, kettő dual channel” szabállyal elintézni.
A részleteket a Dual Channel RAM-ról szóló cikkünkben külön is kibontottuk.
Mi kerülne nálunk a gépbe?
Ha DDR5-6000-et vennénk 32 GB-os kapacitással, és a CL30 csak néhány ezer forinttal drágább a CL36-nál, a CL30-at választanánk.
Nem azért, mert a CL36 rossz. Két nanoszekundumtól a gépünk sem fog hirtelen új életre kelni.
Egyszerűen alacsonyabb CAS-késleltetést kapunk ugyanazon az adatátviteli sebességen, és kis árkülönbségnél nincs sok értelme lemondani róla.
Komolyabb felárnál már inkább körbenéznénk, hol hoz többet ugyanaz a pénz a teljes konfigurációban.
RAM-ot nagyon könnyű Excel-táblázat alapján vásárolni, miközben végül mégis játékokat fogunk futtatni rajta.
A CL számít. Csak nem annyira, hogy miatta rossz helyre költsük a gép árát.
