Minden remake bejelentés ugyanúgy néz ki. Jön a trailer. Jönnek a kommentek.
„Már megint? Ezt minek? Kifogytak az ötletekből?”
Őszintén? Én is voltam már ezen az oldalon. Amikor megláttam, hogy érkezik a The Last of Us Part I… megint, csak forgattam a szemem. Aztán persze megvettem.És pontosan ezért működik ez az egész.
A Capcom végre kimondta
Masachika Kawata, a Resident Evil producere a Game Informernek beszélt arról, hogy a remake-ek mögött nem egyszerűen csak nosztalgia áll.
A cél nem az, hogy a fejlesztők újra és újra ugyanazt a játékot adják el. A remake-ek egy olyan üzleti modell részei, amely segít finanszírozni az új projekteket.
A logika egyszerű. Fognak egy sikeres klasszikust, modern technológiával újraépítik, a fejlesztők közben tapasztalatot szereznek, a játék pedig bevételt termel.
Magyarul: Raccoon City egykori újonc rendőre segít finanszírozni egy űrhajós és egy android kislány kalandját.
Miért kerül ennyibe egy AAA?
A növekvő fejlesztési költségek nemcsak a remake-ek számát növelik, hanem az egész játékipar működésére hatással vannak. Erről korábban a fejlesztői túlterheltséggel foglalkozó elemzésünkben is írtunk.
Mert minden nagyobb lett. A fejlesztési idők években mérhetők, a csapatok gyakran több száz emberből állnak, a marketing pedig szintén óriási költség.
Egy új franchise felépítése ma hatalmas kockázat. Egy ismert név viszont már rendelkezik rajongótáborral, így a kiadók számára kiszámíthatóbb lehet.
Az Ampere Analysis szerint a növekvő fejlesztési költségek miatt a kiadók egyre gyakrabban nyúlnak vissza saját játékkatalógusaikhoz. A régi sikerek újrahasznosítása így nem pusztán kényelmes megoldás, hanem üzleti döntés is.
A Sony-féle matek
Shuhei Yoshida a PlayStation ex-vezére. Szerinte az egyjátékos játékok túl drágák lettek. Kell a plusz bevétel.A remasterek, remake-ek és PC-s átiratok olcsóbban készülhetnek el, miközben új játékosokat is bevonhatnak egy adott sorozatba.
Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy remake elveszi a helyet egy új játéktól. Sok esetben külön csapatok dolgoznak rajtuk, miközben a bevétel segít biztonságosabbá tenni a nagyobb projekteket.
A Konami feltámadása
A Konami évekig háttérben volt. Aztán jött a Silent Hill 2 Remake. A Bloober Team által készített remake több mint kétmillió példányban kelt el világszerte, a Konami pedig pénzügyi jelentésében is kiemelte a játék teljesítményét.
A siker után nem véletlen, hogy a cég újra nagyobb hangsúlyt helyez legendás sorozataira. Mint például a Metal Gear Solid-ra.
James Sunderland tehát nemcsak Silent Hillbe tért vissza, hanem üzletileg a Konamit is visszahozta a versenybe.
Persze a remake-ek térnyerése nem új jelenség. Korábban már részletesebben is foglalkoztunk azzal, miért lett ennyire népszerű a klasszikus játékok újragondolása a modern játékiparban. A háttérben azonban nemcsak a nosztalgia áll, hanem egyre inkább komoly üzleti megfontolások is.
És ezt nem csak ők csinálják
A Square Enix a Final Fantasy VII trilógiát építi. Közben más játékokon is dolgozik.
Az Activision visszahozta Crasht és Spyrot. Megmutatta, hogy van még rá kereslet.
A THQ Nordic is erre épít. Gondoljunk csak a Destroy All Humans! visszatérésére vagy az Epic Mickey: Rebrushed újragondolására.
Persze a remake sem automata pénz siker
Az EA erre a legjobb példa. A Dead Space Remake kiváló lett. A kritikusok imádták. A játékosok is. Mégis kevés volt az EA-nak. A folytatás ment a levesbe. A név önmagában nem elég. Jól kell megcsinálni. Jól kell eladni.
A múlt fizeti a jövőt?
Lehet vitatkozni a sok remake-en. Egy biztos. A kiadók már nem lehúzásnak látják. Bevételt hoznak. Új játékosokat hoznak. Segítenek új ötleteket kipróbálni.
Szóval legközelebb, amikor meglátod, hogy érkezik egy új remake, ne csak azt kérdezd:
Miért adják el nekünk ugyanazt újra?
Hanem azt is kérdezd:
Vajon milyen új játék lesz ebből a pénzből?
