Elindítjuk a játékot, minden rendben, aztán egy Alt+Tab után ránézünk a HWiNFO-ra. A Maximum oszlopban ott figyel a 89 vagy 92 °C. A ventilátor közben felpörög, mi pedig már fejben pasztát rendelünk és szétszedjük a fél gépet.
Pedig egyetlen ilyen szám még nem jelenti azt, hogy baj van.
A CPU-hőmérséklet játék közben sok modern processzornál 60–80 °C között teljesen hétköznapi, és egy rövid 85–90 °C-os kiugrás sem feltétlenül probléma. Sokkal többet számít, milyen CPU van a gépben, meddig marad magas a hőmérséklete, és mi történik közben az órajellel.
Ugyanaz a 80 fok két processzornál mást jelenthet
Egy kisebb fogyasztású processzortól és egy nagy teljesítményű Ryzen vagy Core modelltől nem várhatjuk ugyanazt a hőmérsékletet.
Nem véletlen, hogy ugyanarra a 90 °C-ra sem lehet minden CPU-nál ugyanazt mondani. Egyes Ryzen 7000 és Ryzen 9000 modelleknél az AMD 95 °C-os maximális üzemi hőmérsékletet ad meg, míg sok Intel asztali processzornál 100 °C környékén van a felső határ. A pontos érték mindig az adott modelltől függ.
Ez nem azt jelenti, hogy 95 vagy 100 fokon szeretnénk látni a CPU-t egész este. Egy mai processzor folyamatosan figyeli a saját hőmérsékletét, és ehhez is igazíthatja az órajelet, illetve a felvett teljesítményt. Egy 88 °C-os érték ezért önmagában még kevés ahhoz, hogy hibás hűtésre gyanakodjunk.
A Ryzen 7000 megjelenésekor éppen ez lepett meg sok PC-st. A processzorok működését és a 95 °C körüli hőmérséklet hátterét a Gamers Nexus mérései is jól szemléltetik: https://www.youtube.com/embed/nRaJXZMOMPU
Akkor hány fok számít normálisnak játék közben?
Ha mégis kell egy gyors viszonyítási alap, játék közben nagyjából így érdemes nézni az értékeket:
| CPU-hőmérséklet | Általános értelmezés játék közben |
|---|---|
| 40–60 °C | Kifejezetten hűvös |
| 60–75 °C | Teljesen hétköznapi |
| 75–85 °C | Sok processzornál még normális |
| 85–90 °C | Magas, de nem feltétlenül probléma |
| 90 °C felett | Érdemes figyelni, tartós-e |
| A gyártói maximum közelében | A hűtést és a CPU viselkedését is ellenőriznénk |
A saját processzorunk gyártói határértéke mindig fontosabb ennél a táblázatnál.
Ráadásul nem mindegy, mivel játszunk. Két játék ugyanazon a gépen is látványosan eltérő processzor-hőmérsékletet produkálhat. Más terhelést kap a CPU, eltérhet a kihasznált magok száma, és még a videokártya által a házba juttatott hő is beleszólhat.
Ezért önmagában az sem különös, ha az egyik játékban 68, a másikban 79 °C-ot látunk.
A 92 fokos maximum még nem feltétlenül 92 fokos játékot jelent
Játszunk egy órát, kilépünk, és ezt látjuk:
Maximum: 92 °C
Elsőre rosszul néz ki. Csakhogy a CPU lehet, hogy az egész játék alatt 70–78 °C között mozgott, majd egy betöltésnél vagy hirtelen terhelési tüskénél néhány másodpercre elérte a 92-t.
Egészen más, ha fél órán keresztül 92–95 °C környékén marad.
Éppen ezért a maximális érték mellett érdemes az aktuális és átlagos hőmérsékletet, valamint az órajelet is figyelni. Ezekből már sokkal jobban látszik, hogyan viselkedik valójában a processzor húsz-harminc perc játék után.
A magas hőmérséklet akkor érdekes, amikor már történik is valami
Ha a CPU eléri a saját hőmérsékleti korlátját, a védelmi mechanizmusai visszafoghatják az órajelet és a felvett teljesítményt. Ezt nevezzük thermal throttlingnak.
Itt már nem egy monitorozóprogram ronda piros számáról beszélünk. A processzor azért vesz vissza, mert elfogyott a rendelkezésére álló hőmérsékleti tartalék.
Gyanúsabb tehát az a gép, amely hosszabb játék után folyamatosan a CPU saját maximumának közelében jár, közben pedig csökkennek az órajelek, mint az, amelyik egy rövid terhelési csúcs után gyorsan visszahűl.
A ventilátor hangja is árulkodó lehet. Ha korábban csendes volt a gép, most pedig ugyanabban a játékban folyamatosan maximális fordulaton dolgozik, már érdemes megnézni, mi változott.
Nem biztos, hogy új CPU-hűtő kell
A legegyszerűbb magyarázat sokszor nem egy rossz hűtő, hanem némi por.
Egy eltömődött toronyhűtő vagy radiátor, rosszul rögzített hűtő, problémás hővezető paszta és gyenge házszellőzés egyaránt feljebb tolhatja a CPU hőmérsékletét.
A szoba sem mindegy. Ha nyáron 30 °C van körülöttünk, ugyanaz a gép nem fog olyan hűvösen működni, mint egy 21 °C-os téli szobában.
A ház légáramlása pedig hiába kevésbé látványos egy hatalmas vízhűtésnél, nagyon is számít. Ha elöl alig jut be friss levegő, a processzorhűtő a videokártya és a többi alkatrész által felmelegített levegőből próbál gazdálkodni.
Egy első beszívó és egy hátsó kifújó ventilátor már használható kiindulópont lehet.
Nem kell rögtön hat ventilátor és egy kisebb szélerőmű a gépházba.
Mikor érdemes tényleg belenyúlni a gépbe?
A modern CPU-k saját hővédelmi mechanizmusokkal rendelkeznek. Egy rövid magas hőmérsékleti csúcs önmagában még nem jelenti azt, hogy a processzor károsodik.
A felső hőmérsékleti határt azonban ne keverjük össze azzal a tartománnyal, ahol szeretnénk folyamatosan használni.
Ha rendszeresen nagyon magas értéket látunk, érdemes először végigmenni az egyszerű dolgokon: por, ventilátorok, hűtőrögzítés, paszta és házszellőzés. Csak ezután kezdenénk drágább hűtésen gondolkodni.
A videokártyánál egyébként ugyanilyen könnyű félreérteni a szenzorokat. A GPU hotspot hőmérsékletről szóló cikkünkben külön megnéztük, miért mutathat jóval magasabb értéket a hotspot, mint a hagyományos GPU-hőmérséklet.
Ha játék közben 75–80 °C környékén dolgozik a processzor, stabil az órajele és a hűtés sem próbál felszállni az asztalról, nincs különösebb ok szétszedni a gépet.
Ha viszont fél órája a saját hőhatárán ül, a ventilátorok üvöltenek és az órajelek lefelé indulnak akkor már nem azon érdemes gondolkodni, hogy belefér-e még három fok.
Akkor előkerülhet a csavarhúzó.
