Valaki fogta a DLSS 5-öt, és ráengedte a teljes Windows-asztalra. Nem egy NVIDIA-demóról van szó, hanem egy NeuralScreen nevű független projektről, ami valós időben dolgozza fel azt, amit a monitoron látunk. Lehet ez egy videó, kép, játékablak vagy egyszerűen maga a Windows.
A készítő közben nem állt meg az RTX 50-es kártyáknál. Egy kerülő megoldással RTX 30-as modellen is sikerült elindítania a rendszert, így akár egy RTX 3060 vagy RTX 3080 tulajdonosa is kipróbálhatja, hogyan viselkedik rajta a DLSS 5 neurális modellje.
Ez nem hivatalos RTX 30-as támogatás. Az NVIDIA nem adta ki a DLSS 5-öt ezekhez a kártyákhoz, a NeuralScreen egy olyan ellenőrzést kerül meg, amely normál esetben kizárná őket. Kívülről ez könnyen úgy tűnhet, mintha csak egy letiltott funkciót kapcsoltak volna vissza, de ennél azért többről van szó.
A NeuralScreen sem egy hagyományos DLSS-felskálázó. Nem csak kisebb felbontásból próbál tisztább képet készíteni. A DLSS 5 Neural Rendering modellje a látvány bizonyos részeit is módosíthatja, ezért változhat a megvilágítás, az anyagok kinézete vagy néhány apró részlet is.
A hagyományos felskálázástól való eltérést a DLSS 4.5, FSR 4 és path tracing fejlődéséről szóló korábbi elemzésünkben már részletesebben is körbejártuk.
Használat közben az a jó benne, hogy rögtön látni lehet a különbséget. Állítható az effekt erőssége, ki-be kapcsolható a feldolgozás, és az eredeti kép is összevethető a módosított változattal. Ilyenkor gyorsan kiderül, hogy tényleg javult-e a kép, vagy csak máshogy néz ki.
Ez azért fontos, mert a DLSS 5 nem minden jelenetből csinál automatikusan szebbet. Ha a modell túl sokat változtat, a végeredmény eltérhet attól, amit a fejlesztők eredetileg megterveztek. Egy technikai bemutatón ez talán fel sem tűnik, egy olyan játéknál viszont, amit már jól ismerünk, hamarabb kiszúrható.
Az RTX 30-as kártyák ebből a szempontból érdekesek. Ezekben eleve vannak Tensor Core egységek, tehát nem teljesen idegen hardveren próbálják elindítani a technológiát. Ettől még a teljesítmény lehet gyenge. A neurális feldolgozás terheli a GPU-t, magasabb felbontásnál pedig könnyen elfogyhat az a tartalék, amit játék közben inkább FPS-re használnánk.
Radeonon is próbálkoztak már hasonlóval. Egy RX 9070 XT-n sikerült futásra bírni a DLSS 5-öt, csak ott a teljesítmény már jóval kevésbé volt meggyőző. Az RX 9070 XT-n futó DLSS 5 kísérletről külön is írtunk.
A NeuralScreennek vannak egyszerűbb, gyakorlati korlátai is. Exkluzív teljes képernyős módban nem tud minden játékra csak úgy ráülni, ezért szükség lehet ablakos vagy borderless módra. Online kompetitív játékoknál pedig nem érdemes erőltetni. A program overlayt használ és NVIDIA-komponenseket tölt be, amit egy anti-cheat rendszer könnyen problémásnak nézhet. A fejlesztő sem ilyen használatra ajánlja.
Asztali használatnál sokkal érdekesebb az egész. Nem kell hozzá külön játékfrissítés vagy hivatalos támogatás. El lehet indítani egy régebbi játékot, egy videót vagy akár egy egyszerű Windows-ablakot, és rögtön látszik, mit tud kezdeni vele a modell.
Talán pont ez mutatja meg a legjobban, miért érdekes a NeuralScreen. A DLSS-re eddig főleg úgy gondoltunk, mint egy grafikai beállításra, amit egy játék menüjében kapcsolgatunk. Itt viszont már nem maga a játék a lényeg, hanem az, hogy a képernyőn megjelenő képet külön is fel lehet dolgozni.
Ebből még nem következik, hogy az NVIDIA egyszer ugyanezt rendszerszinten is megcsinálja. A NeuralScreen továbbra is kísérleti projekt, RTX 30-on pedig kerülő megoldással fut.
A tempó viszont elég beszédes. A DLSS 5 még csak most kezd megjelenni a játékokban, a modderek pedig már azt nézik, hogyan lehet máshol is használni.
