A Steam Deck 2-ről jó ideje úgy beszél mindenki, mintha már a küszöbön állna, közben a Valve egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy cég, amelyik sürgősen új hardvert akar ránk sózni. Nincs dátum, nincs végleges specifikáció, és annak sincs jele, hogy csak azért akarnának új modellt, mert az első Deck már nem mai darab.
Pierre-Loup Griffais, a Valve hardveres fejlesztéseinek egyik ismert alakja 2026 szeptemberében megint arról beszélt, hogy a következő gépnél valódi teljesítményugrást szeretnének látni. Nem olyat, amit csak egy benchmarkgrafikonon lehet kiszúrni, hanem olyat, amit használat közben is érezni lehet.
Ez fontos különbség.
Ma már simán lehet az eredeti Steam Decknél gyorsabb kézikonzolt venni. Az ASUS, a Lenovo és más gyártók gépei között több olyan modell van, amely nyers teljesítményben jóval erősebb. A gond az, hogy hordozható gépnél nem lehet csak azt nézni, mekkora FPS-t tud maximális fogyasztáson.
A Steam Deck eredeti APU-ja négy Zen 2 processzormagot, nyolc szálat és nyolc RDNA 2 számítási egységet kapott. Ma ez már nem számít erős hardvernek, de a Deck soha nem is azért volt érdekes, mert minden más gépet levert volna puszta erőből.
A Valve inkább azt próbálta eltalálni, mi fér bele egy kézben tartható gépbe úgy, hogy ne essen szét az egész egyetlen kompromisszum miatt.
Asztali PC-nél néhány tíz watt többletfogyasztás nem feltétlenül nagy ügy. Egy kézikonzolnál viszont gyorsan azzá válik. Több fogyasztás több hőt jelent, ahhoz nagyobb hűtés kell, az akkumulátor pedig közben ugyanakkora helyért versenyez a gép többi alkatrészével.
Lehet nagyon erős handheldet csinálni. Csak ha közben gyorsan lemerül, melegszik és folyamatosan pörög a ventilátor, már nem biztos, hogy jó handheld lett belőle.
A Valve most nagyjából ezt próbálja elkerülni.
Nem a specifikáció miatt működött az első Deck
Az első Steam Deck egyik erőssége az volt, hogy nem kellett állandóan arra gondolni, hogy valójában egy apró PC van a kezedben.
A SteamOS, a Proton, a konzolos felület, a gyors altatás, a vezérlés és a Verified rendszer együtt sokkal többet számított, mint bármelyik egyedi hardveradat.
Elindítottad a játékot, és ha minden jól ment, játszottál.
Nem kellett egy asztali rendszerrel harcolni egy kis kijelzőn, nem kellett minden második indulásnál külön beállításokat piszkálni, és nem kellett folyamatosan azt lesni, mi fut a háttérben.
A Valve közben rengeteget tanult abból is, mely játékok működnek jól, hol kevés az eredeti Deck CPU-ja, mely címek akadnak meg GPU-limit miatt, és mikor a memória vagy maga a motor jelenti a szűk keresztmetszetet.
A következő generációnak ez nagy előny lesz. Nem nulláról kell felépíteni mindent.
Gyorsabb Decket már most is lehetne építeni
A kérdés nem az, hogy lehet-e.
Lehet.
Az a kérdés, hogy mennyivel lenne jobb.
Ha egy játék most 30 FPS körül fut GPU-limit mellett, és egy új gép adott helyzetben húsz százalékkal nagyobb grafikus teljesítményt tudna, ideális esetben körülbelül 36 FPS jöhetne ki. Ez persze csak egyszerű példa, mert a valóságban a CPU, a memória, a shaderterhelés és maga a játékmotor is beleszól.
Harmincról harminchat FPS-re lépni jobb.
De nem feltétlenül annyival jobb, hogy emiatt bárki gondolkodás nélkül lecserélje a gépét.
Ha ugyanaz a játék már 45-50 FPS környékén futna, az más helyzet. Ha több címben közel kerülne a 60 FPS-hez úgy, hogy közben nem romlik jelentősen az üzemidő, az már valódi előrelépés lenne.
Ehhez nem kell Ultra grafika, és nem kell mindenáron natív felbontás.
A Steam Deck 1280×800 pixeles kijelzője pont azért volt értelmes választás, mert nem próbált feleslegesen több millió pixelt meghajtani egy alacsony fogyasztású APU-val.
Egy ekkora panelen ez a felbontás teljesen vállalható, és sokkal több teljesítmény marad magára a játékra.
A Deck 2-nél sem biztos, hogy a magasabb felbontás lenne az első dolog, amire költeni kellene a plusz GPU-erőt.
Nem mindegy, milyen fogyasztáson gyorsabb
Egy mobilchip lehet nagyon erős 25 vagy 30 watt környékén, csak ez még nem mondja meg, hogyan viselkedik valódi kézikonzolos fogyasztáson.
Ezért érdekesebb az, hogy ugyanannyi energiából mennyivel tud többet.
Ha egy új APU hasonló fogyasztás mellett negyven-ötven százalékkal gyorsabb, az már komoly ugrás. Ha csak úgy tud ennyit nyerni, hogy közben jóval többet kér az akkumulátorból, rögtön kevésbé érdekes.
A Steam Deck OLED ebből a szempontból jó példa.
Nem lett belőle új generáció. A Valve javított a kijelzőn, az üzemidőn, a gyártástechnológián és több kisebb részleten, de nem próbálta úgy beállítani, mintha teljesen új gépet készített volna.
Nem lett sokkal gyorsabb, mégis jobb lett használni.
A Steam Deck 2-nél ennél nagyobb különbség kell majd.
A memória sem maradhat ugyanott
Az integrált grafikus rendszereknél a memória sokkal fontosabb, mint amennyire általában szó esik róla.
A Steam Deck közös memóriát használ. A CPU és a GPU ugyanabból a rendszerből dolgozik, ezért a sávszélesség közvetlenül beleszól abba, mennyire tudja kihasználni a grafikus vezérlő a saját számítási teljesítményét.
Az első modell 16 GB LPDDR5 memóriája 2022-ben nagyon jó döntés volt.
Azóta viszont a játékok memóriaigénye is nőtt.
Nagyobb textúrák, összetettebb pályák, több háttérben tárolt adat – ezek mind ugyanabból a közös memóriából kérnek helyet.
Ha a következő Deck erősebb GPU-t kap, de a memória-sávszélesség nem tud lépést tartani vele, a plusz számítási teljesítmény egy részét egyszerűen nem lehet majd kihasználni.
A kapacitás sem csak a megjelenés évében számít.
Ha a Valve megint hosszabb életciklussal tervez, azt is nézni kell, mire lesz szükség két-három évvel később.
A konkurencia közben nem lassít
Az ASUS, a Lenovo és más gyártók egészen más tempóban dolgoznak.
Megjelenik egy új chip, rövid időn belül ott van körülötte egy új kézikonzol is. Több RAM, új kijelző, magasabb TDP, frissebb ház, új név.
A handheld piac kezd egyre jobban hasonlítani a gamer notebookok világára.
Az eredeti Steam Deck nyers teljesítmény alapján már rég nem csúcsgép.
Ettől még nem lett rossz.
A Nightgameren korábban már foglalkoztunk azzal, mi állhat a Steam Deck jelentősen visszaeső eladási számai mögött. Egy 2022-ben megjelent gépnél 2026-ban nem különösebben meglepő, ha már nem ugyanazokat a számokat hozza, mint a megjelenés környékén.
A Valve ráadásul nincs rákényszerítve arra, hogy mindenáron új hardvert adjon el.
Ha valaki ugyanazon a Steam Decken évekig vásárol játékokat a Steamen, az továbbra is üzlet a cégnek.
Ez elég nagy különbség ahhoz képest, amikor egy gyártó bevételének nagy része közvetlenül az új hardvergeneráció eladásától függ.
A mostani memóriahelyzet sem változtatott sokat
Az elmúlt időszakban a memória- és háttértárpiacon elég sok bizonytalanság volt. Drágulás, nehezebb beszerzés és ellátási gondok is előkerültek.
Griffais szerint ez a következő Steam Deck irányát egyelőre nem írta át.
Nem is feltétlenül kell.
Ha még nincs végleges, gyártásra kész konfiguráció, nem az a legnagyobb gond, hogy honnan szereznek több millió azonos memóriachipet. Előbb azt kell eldönteni, milyen hardvert akarnak egyáltalán gyártani.
Az ár viszont később könnyen fájdalmas pont lehet.
Az első Steam Deck egyik nagy előnye az volt, hogy nem prémium luxustermékként érkezett. Nem volt filléres, de nem is kellett egy felsőkategóriás gamer laptop árát kifizetni érte.
Egy új modellnél ez nehezebb lehet.
Erősebb chip, több memória, nagyobb tárhely, jobb kijelző – mindegyik külön emeli a költséget.
Ha a Deck 2 túl drága lesz, teljesen más mezőnyben kell majd versenyeznie.
Az átlag FPS önmagában kevés
Kézikonzolnál az sem mindegy, hogyan érkezik meg az a bizonyos 40, 50 vagy 60 FPS.
Ha egy játék átlagosan 50 FPS-t produkál, de közben rendszeresen megugrik a képkockaidő, az sokkal rosszabbnak érződhet, mint egy stabilabb 40-45 FPS.
A frametime ezért fontos.
Az első Decknél a Valve sokat foglalkozott a frame limiterrel és a kijelző frissítésének szabályozásával. Sok játékban ezek többet javítottak az élményen, mint az, ha minden beállítást feljebb húztunk.
A következő gépnél ugyanez lesz érdekes.
Nem az, hogy egy benchmark elején egyszer kiír-e 72 FPS-t, hanem az, hogy húsz perc játék után is egyenletes marad-e.
A Switch 2 más történet, de egy dologban hasonló
A Nintendo sokkal zártabb rendszert épít.
Saját hardver, saját operációs rendszer, saját fejlesztések.
A Valve ezzel szemben PC-s játékok tízezreit próbálja egyetlen gépen kezelni.
A kettőt ezért nem igazán érdemes egy az egyben összevetni.
A hosszú távú használhatóság viszont mindkettőnél fontos.
A Nightgameren nemrég írtunk a Switch 2 európai, cserélhető akkumulátoros változatáról, és ebből is látszik, mennyit számít egy hordozható gépnél, hogy évekkel később is javítható maradjon.
Az akkumulátor biztosan öregszik.
Az APU közben még simán működhet.
A Valve az első Steam Decknél elég nyíltan mutatta meg a gép belsejét, még hivatalos szétszerelős videót is készített.
Ha ezt a hozzáállást megtartják, az hosszú távon többet érhet, mint pár extra FPS.
Mikor jöhet?
Egyelőre senki nem tudja biztosan.
A Valve 2026 szeptemberében sem mondott konkrét évet vagy dátumot. A biztos 2027-es vagy 2028-as premier jelenleg csak találgatás.
Ami látszik, az inkább az, mire várnak.
Nagyobb teljesítmény kell hasonló fogyasztás mellett, gyorsabb memória, normális ár, vállalható hűtés és olyan üzemidő, ami miatt még mindig kézikonzolnak érződik a gép.
A mostani Steam Deck nem a legerősebb handheld a piacon.
Nem is kell annak lennie.
A SteamOS, a kiforrott szoftver és a hatalmas játéklista miatt még mindig működik az egész csomag.
Ha a következő modell csak egy kicsit lenne gyorsabb, nehéz lenne megindokolni a cserét.
A Valve valószínűleg pont ezt akarja elkerülni.
Amíg nincs olyan hardver, amellyel érezhetően jobb gépet tudnak építeni normális fogyasztás és ár mellett, nincs sok okuk sietni.
