Van két szabad RAM-foglalat az alaplapon, a gépben pedig már dolgozik egy 2×16 GB-os készlet. Ilyenkor adja magát az ötlet: veszel még egy ugyanolyat, bepattintod mellé, és kész a 64 GB.
Papíron ennyi lenne.
A valóságban a különböző RAM-ok keverése ennél kicsit kiszámíthatatlanabb. Még akkor is, ha a két készlet dobozán ugyanaz a márka, ugyanaz az órajel és ugyanaz a típusszám szerepel.
A gép simán elindulhat velük, de az már egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazon a sebességen, időzítéssel és XMP vagy EXPO profillal fog működni, mint az eredeti készlet.
Az első boot még nem bizonyít semmit
Két eltérő RAM-kittel gyakran minden teljesen normálisnak tűnik. A BIOS felismeri a teljes kapacitást, elindul a Windows, a játékok is betöltődnek. Aztán pár nappal később jön egy véletlenszerű fagyás, egy játék kilép az asztalra, vagy bekapcsolod az EXPO-t, és a gép következő indításnál hosszasan tréningezi a memóriát, esetleg visszaáll egy biztonságosabb beállításra.
Ezért a RAM-keverésnél nem az a lényeg, hogy egyszer bebootol-e a PC. Az számít, hogy a konfiguráció hosszabb távon is stabil marad-e.
Ha például egy DDR5-6000-es készlet mellé egy DDR5-5600-as kerül, a gyorsabb memória nem fogja automatikusan felhúzni a lassabbat. A rendszernek olyan közös beállítást kell találnia, amelyet minden modul és a processzor memóriavezérlője is elbír.
Ez lehet alacsonyabb órajel, lazább időzítés vagy az XMP/EXPO kikapcsolása.
Azonos típusszám? Attól még lehet más a RAM
Ez az a rész, amit bővítésnél nagyon könnyű benézni.
Megnézed a gépben lévő 2×16 GB-os készlet típusszámát, rákeresel, majd rendelsz még egy ugyanolyan csomagot. Ugyanaz a név, ugyanaz a kapacitás, ugyanaz a DDR5-6000 és ugyanaz a CL-érték.
Mégsem biztos, hogy ugyanaz van a hűtőborda alatt.
Egy memóriamodell gyártása közben változhatnak a felhasznált memóriachipek és más alkatrészek is. Két külön időpontban vásárolt kit ezért kívülről lehet teljesen egyforma, miközben belül már nem feltétlenül ugyanazt kapod.
A memóriakitek lényegét pont az adja, hogy a csomagban lévő modulokat egymással együtt specifikálják és validálják. Emiatt nem ugyanaz egy gyárilag összeállított 4×16 GB-os kit, mint két külön vásárolt 2×16 GB-os készlet.
Ettől még a két külön kit működhet tökéletesen. Csak ezt már nem érdemes biztosra venni.
DDR5-nél négy modulnál hamarabb elfogyhat a tartalék
A négy RAM-slot látványa könnyen azt sugallja, hogy az alaplapot eleve négy modulra tervezték, tehát csak tele kell pakolni.
Használni természetesen lehet mind a négy foglalatot, de magas DDR5 órajeleknél ez már nagyobb terhelést jelent a processzor memóriavezérlőjének. Ez főleg akkor jön elő, amikor két modullal minden gond nélkül fut egy gyors memória-beállítás, majd bekerül mellé még két DIMM, és ugyanaz az órajel már nem stabil.
AM5-ös gépeknél is gyakran előjön, hogy egy jól működő 2×16 GB-os DDR5-6000 beállítás négy modullal már több finomhangolást kér. Ez nem kizárólag AMD-s jelenség: két modul általában könnyebb feladat a memóriavezérlőnek, mint négy.
Ha a memória sebességének játékokra gyakorolt hatása érdekel, a DDR5-6000 vagy DDR5-6400 játékra összehasonlításunkban ezt külön is megnéztük.
Mi lesz az XMP-vel és az EXPO-val?
Itt szokott kiderülni, mennyire szereti egymást a két készlet.
Az XMP és az EXPO olyan előre beállított profilokat tartalmaz, amelyek megadják többek között a memória órajelét, időzítését és feszültségét. Ezek a profilok viszont az adott kithez készültek.
Ha két eltérő készlet kerül ugyanabba a gépbe, előfordulhat, hogy az egyik profil olyan időzítést vagy órajelet kér, amelyet a másik kit már nem kezel stabilan. Ilyenkor lehet, hogy a PC el sem indul a profillal, máskor pedig csak játék közben derül ki, hogy valami nincs rendben.
Az XMP és EXPO működéséről korábban külön cikkben is írtunk.
És ha mindkettő DDR5-6000, csak az egyik CL30, a másik CL36?
Ez már sokkal jobb kiindulási helyzet, mint két teljesen eltérő órajelű kit, de ettől még nincs garancia a gyári értékekre.
Nem úgy fog működni a rendszer, hogy két modul CL30-on, a másik kettő pedig CL36-on dolgozik ugyanabban a memória-beállításban. A rendszernek olyan közös időzítést kell használnia, amit mindegyik modul stabilan elvisel.
A gyakorlatban ezért a teljes memória-konfiguráció gyakran a lassabb készlethez igazodó beállításon fut. Ugyanez történhet akkor is, ha például DDR5-6000 és DDR5-5600 kerül egy gépbe.
A névleges sebességnél sokkal fontosabb, hogy a teljes konfiguráció stabil legyen.
2×8 GB mellé 2×16 GB?
Ez is működhet. A gép akár gond nélkül felismerheti mind a 48 GB memóriát, de itt már nemcsak az eltérő kit, hanem a különböző kapacitás is bekerül a képletbe.
Ha már nálad vannak a modulok, természetesen meg lehet próbálni. Viszont ha most vásárolsz új memóriát és 16 GB-ról 32 GB-ra szeretnél váltani, mi inkább egy 2×16 GB-os készletet választanánk a meglévő RAM kibővítése helyett.
Ugyanez igaz 64 GB-ra is. Ha fontos a magas DDR5 órajel és a minél kevesebb hibakeresés, egy megfelelő 2×32 GB-os kit általában egyszerűbb kiindulópont.
Ha már megvetted a második kitet, ezt csináld
Nem kell rögtön visszaküldeni csak azért, mert nem egy csomagból származik a négy modul.
Első körben tedd be őket az alaplap kézikönyvében javasolt foglalatokba, majd indulj alap memória-beállításokkal. Ha így stabil a gép utána jöhet az XMP vagy az EXPO.
Ha a profillal már hibázik, érdemes visszavenni az órajelet, vagy kevésbé agresszív memória-beállítással próbálkozni. BIOS-frissítés is sokat számíthat, mert az alaplapgyártók idővel javíthatják a memória-kompatibilitást.
A lényeg, hogy ne az legyen a teszt, hogy „elindult, tehát jó”. Játék, hosszabb terhelés és memória-teszt után derül ki igazán, hogy stabil-e.
A különböző RAM-ok keverése tehát egyáltalán nem tiltott dolog. Rengeteg gép működik így évekig probléma nélkül.
Csak a „működik” és a „garantáltan hozza a gyári beállításokat” nem ugyanaz.
És RAM-bővítésnél pont ez az a különbség, amit jobb még vásárlás előtt tudni.
